A lovakat lelövik, ugye?
(They Shoot Horses, Don't They?)
“People are the ultimate spectacle.”
Áttekintés
A történet 1932-ben játszódik, és a gazdasági válság keserves hangulatát idézi meg. Gloria keménysége és cinikus viselkedése mögött felsejlik az élet torzító kegyetlensége és a kétségbeesett reményvesztettség: egy hatnapos maratoni táncverseny részvevőjeként az utolsó leheletéig küzd a kitűzött díjért. "Sydney Pollack (...) összehozott egy visszataszító s ugyanakkor szánalomra méltó emberi állatkertet: csavargót és állás nélküli statisztát, lecsúszott filmszínészt és öreg tengerészt, fiatal párt, amely a megszületendő gyermekük érdekében táncol. Elveszett embereket, akik szeretnék, ha rájuk találnának. (...) Tánc közben és a tánc rövid szüneteiben alakulnak emberi kapcsolataik: szerelmük, gyűlöletük, irigységük és önfeláldozásuk. Egy ponton túl mi, nézők is megérezzük, hogy gyötrelmes haláltáncuk -élettánc- is, hogy a véget nem érő tánc ki tudja hány napjába sűrűsödik az életük, hogy ezt a táncot már nem képesek abbahagyni, mert az egyet jelentene az élet feladásával." (Réz András)
Alkotók
