Willem Dafoe

Williem Dafoe már gyermekkorában élénk érdeklődést mutatott a filmezés iránt, és egészen fiatalon már csatlakozott a Milwaukee székhelyű kísérleti szánházhoz, a Theatre X-hez. 1997-ben New Yorkba költözött, ahol az avantgárd drámatársulat, a The Performance Group színészeként tevékenykedett. Feleségével, a rendező Elisabeth LeCompte-tal együtt pedig megalapították a The Wooster Group nevű alternatív színházi társulatot. A komor és félelmet keltő tekintetéről ismert színész többnyire negatív szereplőként tűnt fel a filmvásznon. Egyik legjobb alakítása az Élni és meghalni Los Angelesben (1985) című filmben az aljas alvilági bűnöző Eric Masters megformálásához köthető.

Karrierjének fordulópontját Oliver Stone 1986-os filmje, a A szakasz jelentette, melyért a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díjára is jelölték.1988-ban pályafutásának talán két legjelentősebb szerepét kapta Scorsese Krisztus utolsó megkísértése című megosztó filmjében, valamint Alan Parker a Lángoló Mississippi című alkotásában, ahol egy FBI ügynök szerepében tűnt fel. Ezt követően egy újabb Oliver Stone filmben, a Született július negyedikén-ben (1989) kapott szerepet, de emlékezetes alakítást nyújtott az 1996-os Az angol betegben, a kultikus Amerikai pszichóban (2000) valamint a A vámpír árnyéka (2000) című moziban is, melyért másodszorra is Oscar-díjra jelölték.

Néhány kevésbé sikeres film után William Dafoe visszatért a karrierjét mindvégig szegélyező erős szerepekhez, és az utóbbi időkben olyan kiváló alkotásokban láthatta őt a nagyközönség, mint a A harag tüze (2013), a A nimfomániás 2. rész (2013), a Csillagainkban a hiba (20141) vagy a A Grand Budapest Hotel (2014).